VII. Kelet-Mecsek

A célterületet nyugaton az Engel utca határolja, nyugati végeit a Rákos Lajos utca, Gödör utca, Karolina külfejtés, Gyesztenyés utca jelenti, északon a Kénes út, Komlói út szegélyezi, északi és keleti vége a város közigazgatási határa, délen a 6-os út határolja. A célterületet Pécsbánya, Szabolcs, Szabolcsi zártkert, Meszes és Diós városrészek alkotják.

A városrész több, egykor önálló településből jött létre, mint Pécs keleti végpontja. A településszerkezetet jelentősen meghatározza az egyes területek korábbi identitása, a célterület ezért nem rendelkezik sem közszolgálati funkciókkal, sem jelentős szolgáltatásokkal, melyekből kifolyólag az itt lakók nem tudják a felmerülő gondjaikat, problémáikat helyben megoldani.

A városrészt nagyrészt egy identitásbéli kapcsolódási pont a bányász múlt miatt szükséges egységként kezelni, hiszen az északkeleti szomszéd Pécsbányához hasonlóan az itt korábban is lakott települések (Szabolcsfalu) is a mecseki bányászat megindulásával, az ipari forradalommal egyidőben indultak fejlődésnek, önálló telepekként (György telep, Meszes).

A Szabolcsfalutól északnyugatra található ma György-telepnek nevezett területen kiépített bányász kolónia az 1950-es évektől elvesztette súlyát, a területén lévő, elsősorban önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok leromlottak, az egykori bányászlakosságot felváltotta egy képzetlenebb, a városi szövetbe kevésbé integrálódott társadalmi csoport, melynek következtében a területen jelentős szegregátum jött létre.

Pécs-Kelet legnagyobb méretű településrésze Meszes, melynek területén szintén bányász kolónia került kiépítés. Az egykori ipari és bányásztelepek fejlődésétől a városrészben Meszes északnyugati részének fejlődése eltérően alakult, hiszen e lakóövezetben családi házas, a tehetősebb társadalmi rétegek által lakott településrész jött létre.

Pécsbányán a volt bányászkolónia házai ma az önkormányzat tulajdonában vannak, mint szociális bérlakások. A városrész társadalmi problémái mellett számos térszerkezeti problémával rendelkezik, ilyen többek között az üresen álló funkciónélküli ingatlanok magas száma, a közúthálózat gyenge állapota, valamint a közfunkciók hiánya és a közösségi összefogás elmaradása.

A szegregátumok és az ott tapasztalható leromlott infrastruktúra fejlesztése érdekében indult meg az elmúlt években a terület szociális városrehabilitációja, amelynek eredményeképpen számos ingatlan megújult, az érintett társadalmi csoportok képzésekben, kulturális programokban vehetnek részt. György-telepen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a legfontosabb közösségfejlesztő szervezet. Pécsbánya-telepen is számos program valósult meg és jelenleg is folyamatban vannak fejlesztések. A területen két jelentős civil szervezet működik a Kerek Világ Alapítvány és a Pécsbányai Kulturális Egyesület. Az előbbi fő tevékenységi köre a fogyatékkal élők fejlesztése, míg az utóbbi a településrész közösségi aktivitásának elősegítője.

A Kelet-Mecsek célterület érintett a városrehabilitációs programokban, jelenleg a TOP-6.9.1. és TOP-6.7.1. konstrukciókban indított projektekkel: TOP-6.9.1-15-PC1-2016-00001 HELP – Helyi Lakhatási és Esélyegyenlőségi Program és a TOP-6.7.1-15-PC1-2016-00001 Szocfészek.

A városrész természetközeliségéből fakadóan számos természeti értéket rejt, mely mellett a volt bányaingatlanok jórésze is ipari műemléknek számít, csakúgy, mint Pécs-Kelet jelképének számító víztorony. A természeti értékek és ipari műemlékek esetében a közeljövőben kiemelt figyelmet kell fordítani az elhagyott bányák és ingatlanok törvényi előírások szerinti mentesítésére, védelmére.

A térszerkezet elemzése során már bemutatásra került, hogy a sok korábbi önálló identitású városrész nem rendelkezik kifejezett társadalmi központtal, a város célja az elmúlt években két terület társadalmi és kulturális fejlesztésére fókuszált. A meszesi Feketegyémánt tér, mint potenciális rendezvény és kulturális központ újult meg az Európa Kulturális Fővárosa program keretében, míg a Hősök tere és a Török István utcai volt mozi épülete a György telepre fókuszáló szociális városrehabilitációs projekt keretében újult meg.

A Kelet-Mecsek városrészben élők száma több, mint 15.000 fő, azonban e népességszámba beletartoznak a TOP-6.9.1 HELP projekt mindkét szakaszának akcióterületein élők is, akik száma – a rendelkezésre álló információink szerint – 1045 fő. Ez utóbbi csoport nem képezi jelen projekt célcsoportjának részét, tehát a projekt VII. célterületén élők száma 14.318 fő. Bár az aktív korú lakosság aránya 2/3 a városrészben, a diplomások aránya nem éri el a területen a 16%-ot. A legmagasabb arányban Diós városrészben élnek felsőfokú végzettségűek (34,78%), ugyanakkor a Szabolcsi zártkertekben az arányuk mindössze 9,9%. A szegregálódott területeken élő lakosság korosztályi összetételének is köszönhetően az elöregedés nem jellemző e városrészben, az öregedési index 1,19.

A terület társadalmilag egyik legkritikusabb pontja a Hősök tere és a György telep, azaz a 4. és 5. szegregátum, illetve Pécsbánya-telep (8. szegregátum), melyek részletes elemzése megtalálható a 2016-ban frissített városi Antiszegregációs tervben.

A városrészben található további TOP-6.9.1. akcióterület: 9. szegregátum a Feketegyémánt tér északi és keleti tömbje, ahol a lakosság 61%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, a munkanélküliségi ráta 34%. A terület a HELP projekt 2. szakaszában lesz érintett.